Kút létesítése, fennmaradása

2018. október 08., 10:44

Kútlétesítés

(Segédlet)

 

Az Alkotmánybíróság a 13/2018. (IX. 4.) AB határozatával a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenességét állapította meg. Így a korábbi idevonatkozó jogszabályok az érvényesek, azaz 2018. december 31-ig van mód a korábban engedély nélkül létesített kutak -bírság mentes- bejelentésére.

 

Kút létesítése, fennmaradása

 

 

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 24. § (1) bekezdése alapján települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

 

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

 

A Korm. rendelet alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. § (4) bekezdése alapján „ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”

 

A Vgtv. 29. § (7) bekezdése alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a 2018. január 1-ét megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

A Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése alapján kút engedélyezésének feltétele:

  1. a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
  2. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése, valamint
  3. a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén - az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával - annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.

 

Az ügyintézéshez szükséges:

  • kérelem formanyomtatvány
  • az Országos Névjegyzékben szereplő jogosult tervező által készített engedélyezési tervdokumentáció, amely tartalmazza:
    • a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. sz. melléklet I/B. adatlapját kitöltve,
    • helyszínrajzot, ami feltünteti a tervezett létesítményt és az érintett területek helyrajzi számát és határoló vonalát
    • műszaki leírást
    • a 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben előírt feltételek teljesülésére vonatkozó nyilatkozatot.

A hatósági eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 61. pontja alapján illetékmentes.

 

Vonatkozó jogszabályok:

  • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
  • a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
  • a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
  • a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet
  • a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

 

A kút létesítés iránti kérelem az alábbi linken letölthető, vagy beszerezhető a Söptei Közös Önkormányzati Hivatalban. 

 

 




« Vissza az előző oldalra!


 

Önkormányzat Vasasszonyfa

9744 Vasasszonyfa,
Széchenyi u. 1.
Telefon: +36-94/510-045
Önkormányzat Vasasszonyfa - Magyar